Jó, ha tudja!
Gyári, avagy után gyártott akkumulátor...
A készülékgyártók egy - két kivétellel (pl. Sony, Panasonic, Toshiba) nem gyártanak akkumulátorokat.
Az akkumulátorok, akkumulátor gyárakban készülnek megrendelésre.
Általában a gyári és az után gyártott akkumulátorok között a különbség annyi,
hogy különböző műszakokban készülnek, más matricázást, csomagolást, identitást kapnak.
Tehát ahogy az akkumulátor gyárak sem gyártanak notebookokat, szerszámgépeket, PDA-kat,
vagy fényképezőgépeket, úgy ezek gyártói sem készítenek akkumulátorokat.
Amely akkukat mégis gyárinak tekinthetünk, azok a készülékek hivatalos forgalmazóinál,
szervizeinél beszerezhető, gyári csomagolással, gyári garanciákkal rendelkező termékek. !!!
1. Mi az akkumulátor?
Akkumulátor lehet bármely berendezés, ami energiát tárol későbbi felhasználásra.
Az akkumulátor szót használjuk olyan elektrokémiai berendezésre,
amely kémiai energiát galván cella segítségével elektromossággá alakít.
A galván cella egy nagyon egyszerű szerkezet, amely
két elektródából (anódból és katódból) és
egy elektrolit oldatból áll.
Az akkuk egy, vagy több galván cellából állhatnak.
Az akku egy villamos tároló berendezés.
Az akkumulátor nem gyárt elektromosságot, hanem eltárolja azt.
Ahogy a vegyi anyagok kicserélődnek az akkuban, az elektromos áram elraktározódik, vagy kibocsátódik.
Az újratölthető akkuk esetében ez a folyamat sokszor megismételhető.
Az akkuk nem 100%-os hatékonyságúak - az energia egy része elvész,
mivel hő- és kémiai reakciók lépnek fel a töltés és a lemerülés során.
Ha 1000 wattot használunk fel egy akkuból, akkor akár 1200 watt, vagy
még több szükséges a teljes feltöltéséhez.
A lassabb töltési és lemerítési sebesség hatékonyabb.
Egy 6 órás töltés után 180 amperórás akku akár 220 amperórás is lehet egy 20 órás töltés után,
és 260 amperórát is elérhet 48 órás töltés után.
Általában egy grafit-sav akku hatékonysága 85-95%, a lúgos és a Ni-Cd akkunak kb. 65%.
2. Hogyan ismerem fel az akkumulátoromat?
Az első információ, amire szükség van, annak a felszerelésnek a gyártója és modellje,
amihez szükség lesz az akkura. Pl: Dell D420, vagy Asus A8 Series.
Általában van egy címke is az akkun, és az azon lévő információ egy része segíteni fog az értékesítőinknek gyorsan beazonosítani a szükséges akkut.
Ehhez az információhoz tartozik az akkumulátor
feszültsége (fontos: ez nem azonos a tápegység feszültségével),
a kapacitása,
és a kémiai felépítése az akkumulátornak. Pl.: Li-ion, Ni-MH vagy Ni-Cd.
Ez a tájékoztatás azért szükséges, hogy biztos legyen, hogy az Ön által megadott információ megegyezik
azzal, amit mi tudunk az Ön akkujáról.
Sok akkumulátornak számok is szerepelnek a címkéjén, néha ez is segít azonosítani az akkut.
Azt javasoljuk, hogy mindezen információt írja le, vagy legyen kéznél, mielőtt hív minket.
Így eredményesebben tudjuk kiszolgálni Önt.
3. Mi a különbség a Ni-Cd, Ni-MH és a Li-ion között?
Li-ion (lítium - ion). Ez az egyik legújabb elemfajta.
Ugyanakkor ez a legkönnyebb akku, amely jelenleg kapható,
és így is több energiát biztosít, mint a többi elem fajták.
Nincs ismeretünk memória hatásról, és a legegyszerűbb kezelni is ezt a típust.
A hátránya, hogy ennek a legmagasabb a fejlesztési költsége, így az ára általában számottevően magasabb, mint a többi elem típusnak.
Ni-MH (nikkel metál HIDRID!! nem összekeverendő a hibriddel!!! ).
Ennek az akku típusnak viszonylag alacsony az előállítási költsége,
így általában olcsóbb, mint a Li-ion.
Ez az elem típus hajlamos a memória hatásra, így fontos,
hogy megfelelően kezeljük a Ni-MH akkut, ha szeretnénk a legjobb használati időt elérni.
Ni-Cd (nikkel kadmium).
Ez a legrégebbi elem típus.
A legfőbb előnye ennek az elem típusnak, hogy nagyobb terhelést is bír,
így aztán leggyakrabban hordozható elektronikus szerszámokhoz,
vagy olyan berendezésekhez használják, amelyek sok energiát igényelnek a hatékony működéshez.
A hátránya ennek az akku típusnak, hogy közismerten elszenvedi a memória hatást.
Ezért nagyon fontos a megfelelő használat ennél a típusnál,
ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a leghatékonyabban használjuk.
4. Mennyi ideig fog áramot szolgáltatni az új akkumulátorom?
Nehéz meghatározni az akku használati idejét egy laptop számára.
Az aktuális használati idő függ a berendezés áramigényétől.
A képernyő, a merevlemez és egyéb kiegészítők használata
további igénybevételt jelent az akkumulátor számára, jelentősen csökkentve a használati időt.
Az akku teljes használati ideje azonban függ még a berendezés kivitelezésétől is.
Általában egy új, nagy teljesítményű akku 30 - 50 %-al tovább fogja működtetni a berendezést,
mint a régi elem tette újkorában.
5. Hogyan maximalizálhatom az akkumulátor teljesítményét?
Ajánlott néhányszor kondicionálni (teljesen feltölteni és lemeríteni) az új akkut,
hogy elérje a maximum kapacitást.
A Ni-MH és a Ni-Cd akkukat legalább havonta egyszer kondicionálni kell.
Ezzel csökkenthetjük a memória hatást.
Használja az akkut legalább havonta egyszer, még akkor is, ha száraz és hűvös helyen tartotta.
Tisztítsa meg a fém csatlakozót (amellyel a notebook-hoz csatlakozik - általában arany, vagy ezüst színű)
alkohollal vagy egyéb, elektronikus felszerelésekhez készült zsírtalanítóval.
Ez jobb vezetőképességet biztosít, ami segíti az energia áramlását az akkuból a notebookba.
Optimalizálja teljesen az energia ellátás jellemzőit a Bios rendszerben és az operációs rendszerben,
ez szintén javíthat az akku teljesítményén.
Ellenőrizze a használati utasítást, hogy teljesen tisztában legyen ezen beállítások használatával.
6. Mennyi ideig tart egy akkumulátor?
Normál körülmények között egy notebook akkumulátor élettartama kb. !1,5 - 3! év.
Ahogy az újratölthető akku közeledik élettartama végéhez, a felhasználó a használati idő csökkenését fogja észlelni.
7. Hogyan lehet akkumulátorokat összekötni?
Figyelem!
Akkumulátorok (elemek) összekötésekor minden egyes akkunak
megegyező amper és feszültség besorolásúnak kell lennie!
Az akkukat köthetjük sorosan.
Az első akku pozitív végződése csatlakozik a második akku negatív végződéséhez;
a második pozitív végződése a harmadik negatív végződéséhez csatlakozik, és így tovább.
Az összekötött akkumulátorok feszültsége az egyes akkuk feszültségének az összege lesz.
Az akkuk kötése: pozitív a negatívhoz, ez a pozitívhoz, ez a negatívhoz, és így tovább.
Az akku teljesítménye változatlan.
Az akkukat párhuzamosan is köthetjük.
Az első akku pozitív végződése a második akku pozitív végződéséhez csatlakozik,
a második akku pozitív végződése a harmadik pozitív végződéséhez csatlakozik;
az első akku negatív kivezetése a második akku negatív kivezetéséhez csatlakozik,
a második negatív végződése a harmadik negatív végződéséhez csatlakozik, és így tovább.
Az akkuk kötése: pozitív a pozitívhoz és negatív a negatívhoz.
Ilyen kiépítés esetén az akkuk kapacitása az egyes akkuk teljesítményének az összege lesz,
míg a feszültség változatlan.
Például
5db 6V 10Ah akku sorban kötve egy olyan akku sort eredményez,
amely 30V és 10 Ah.
Ugyanezen elemeket párhuzamosan kötve olyan akku sort kapunk,
amely 6V és 50Ah.
Általában a gépi akkukat hasonlóképpen kivitelezik.
Hat kétvoltos cella sorosan kötve egy 12 voltos elemet ad.
Sok Ni-Cd akku hasonló elrendezésű.
8. Az akkumulátor besorolása, jellemzői
V(olt): az új akku feszültsége mindig meg kell, hogy egyezzen az eredeti akku feszültségével.
mAh: ez a milli- amperóra mértéke (1mAh = 0,001 Ah).
Magas amperóra besorolás hosszabb használati időt jelent, és nem okoz összeférhetetlenséget.
9. Hogyan töltsem az akkumulátoraimat?
Az általunk forgalmazott Ni-MH töltőink teljesen automatikusak.
Csatlakoztassa a töltőt egy egyenáramú csatlakozóba (vagy váltóáramúba az MH-C204F-CD esetén)
és helyezze bele az akkukat a töltőbe megfelelő páronként, vagy négyesével, hogy megkezdődjön a töltés.
Piros fény mutatja, hogy töltés zajlik.
A fény zöldre vált, amint a töltés befejeződött, és ilyenkor a töltő automatikusan átvált csepegtető töltésre.
A csepegtető töltés használatra készen, teljesen feltöltötten tartja az akkukat.
Forduljon a töltési útmutatóhoz az egyes töltő fajták részletes működésével kapcsolatban.
10. Mi az a "memória effektus"?
A memória hatás leginkább az Ni-Cd, és kevésbé az Ni-Mh akkuknál fordul elő.
Ez azt jelenti, hogy ha egy akkut többször csak részben merítünk le mielőtt feltöltenénk,
akkor az akku "elfelejti", hogy még tovább, teljes kapacitásáig lemeríthető.
Hogy bemutassuk:
Ha rendszeresen teljesen feltölti az akkuját, de utána csak 50%-át használja fel ennek a teljesítmények
a következő újratöltés előtt, akkor végül az akku nem fog tudomást venni a további 50% kapacitásról,
amely így felhasználatlanul fog maradni.
Az akku még mindig működőképes lesz, de csak az eredeti teljesítmény 50%-áig.
Ahhoz, hogy elkerüljük a fenyegető "memória hatást", végre kell hajtani a teljes feltöltési folyamatot
(teljesen feltölteni, és aztán teljesen lemeríteni az akkut) legalább két- vagy háromhetente egyszer.
Az akku lemerítéséhez ki kell húzni a berendezés csatlakozóját, és hagyni kell,
hogy az az akkuról üzemeljen addig, amíg megszűnik működni.
Így biztos, hogy egészséges marad az akkumulátor.
11. Mi az a teljes feltöltési folyamat (ciklus)?
A teljes feltöltés szám azt mutatja meg, hogy egy akkumulátort hányszor lehet feltölteni és lemeríteni.
Minden alkalommal, amikor egy akkut feltöltünk és lemerítünk, egy feltöltési folyamat vagyis egy ciklus zajlik le.
A feltöltés szám nagyon fontos olyan akku alkalmazásoknál, mint a laptop akku és a vészvilágítást üzemeltető akkuk.
Egy Ni-Cd akku teljes feltöltés száma 500-1000, vagy akár több feltöltés és lemerítés is lehet.
12. Tényleg segít, ha a hűtőben tartom az akkumulátorokat?
Igen, de csak akkor, ha száraz helyen vannak.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál több a szabadon szálló ion, vagyis önmagát meríti le az akku.
Elsődleges akkukat (D-k, C-k, AA-k, AAA-k, 9 voltosak, stb.) hűvös környezetben tartva
lelassíthatjuk ennek a folyamatnak a mértékét.
Ennél fogva minden akkunál hosszabb tárolhatósági időt tapasztalhatunk, még ha nincs is használatban.
Bárhogy is, ha így cselekszünk, fontos, hogy az akkukat amennyire csak lehet, szárazon tartsuk,
légmentes tárolóban, a hűtő legszárazabb részében - például az ajtóban.
A hűtőben hosszú ideig nedvességnek kitettség az akkuban belső korróziót okozhat.
Amikor a hűtőből kivesszük az elemeket, használat előtt hagyjuk,
hogy felmelegedjenek szobahőmérsékletre.
13. Használhatom a régi Ni-Cd akkumulátor töltőmet az új Ni-MH akkumulátoraim feltöltésére?
Nem.
Az új Ni-MH töltővel fel lehet tölteni a régi Ni-Cd akkukat, de nem szabad Ni-MH akkukat tölteni Ni-Cd töltővel.
A következők miatt:
a Ni-MH és a Ni-Cd akkuk kémiailag nagyon hasonlók, és amikor mindkettő teljesen fel van töltve,
az akku feszültsége csökkenni kezd.
Ez az úgynevezett delta feszültség (deltaV).
A Ni-MH akku feszültsége sokkal finomabban csökken, és sokkal nehezebb kimutatni.
A Ni-MH töltőknek általában van egy túlmelegedés érzékelőjük, ami kikapcsol,
hogy megelőzze a túltöltést, illetve rendelkeznek egy érzékeny feszültségcsökkenés - érzékelővel.
A Ni-Cd töltők általában csak a feszültségcsökkenés - érzékelőt használják a töltés végének megállapítására.
Ha a Ni-MH akkut Ni-Cd töltőben töltjük, a töltő valószínűleg nem fogja észlelni a finom feszültség csökkenést,
és tovább folytatja a töltést, ami az akku túlmelegedéséhez vezethet.
A túltöltés és a túlmelegedés belső károsodást okozhat a Ni-MH akkunak, és az akku élettartamát csökkenti.
14. Az új laptop és/vagy kamera akkumulátorom nem működik! Mi a hiba?
Az új akkukban gyárilag összeállítva, már zajlanak a kémiai folyamatok.
Feszültséget szolgáltatnak, de még töltetlenek.
Ezért fel KELL tölteni őket használat előtt.
Általában egy éjszakán (kb. 12 óra) át tartó töltést javaslunk a Ni-Cd akkuknak,
és 24 órás töltést a nikkel metál hidrid akku esetében.
Kérjük, nézze át a használati útmutatójának töltési utasításait.
Az újratölthető akkumulátorokat eleinte teljes feltöltési folyamatnak kell alávetni
- vagyis teljesen fel kell tölteni, és le kell meríteni - 2-4 alkalommal, hogy elérjék a teljes kapacitásukat.
(Figyelem: teljesen normális, ha az akku kézmeleggé válik töltés és lemerítés során.
Ni-Cd / Ni-Mh. Li-Ion akkuk esetében csak merítés közben.)
2007.09.15.
15. A nyári meleg bosszúja, mely a hideg reggeleken jelentkezik.
(Autó indító akkumulátorok)
Kevesen tudják, hogy nem a hideg az akkumulátor első számú ellensége, hanem a meleg.
Első pillanatra talán hihetetlenül hangzik ez az állítás,
hiszen az indítási problémák általában a hideg téli napokon jelentkeznek.
A magyarázat nagyon egyszerű.
A melegben felgyorsulnak a kémiai reakciók, így a korróziós folyamatok is, melyek megtámadják
az akkumulátor rácsszerkezetét.
Fokozódik a vízbontás, növekszik az önkisülés és a túltöltésre való hajlam.
Ennek következménye az iszaposodás, cellazárlat.
Hidegben aztán, amikor a motorolaj sűrűbb, az illesztések szorosabbak, az önindító áramfelvétele indítózás közben
megnövekszik, ugyanakkor az akkumulátor áramleadó képessége csökken.
Ha ez a kényes egyensúly felborul, a motor lesz az 'erősebb', az akkumulátor a gyengébb,
indítani nehezen vagy egyáltalán nem sikerül.
Mit tehetünk?
Semmi egyebet, csak azt, hogy legközelebb, amikor cserélni kell az akkumulátort,
olyat vásárolunk, amely a lehető legjobban tűri a modern autók
megnövekedett motortér hőmérsékletétón-kalcium ötvözésű, expandált lemezes akkumulátort.
Ezekben az akkumulátorokban magasabb hőmérsékleteken sem képződik rácskorrózió,
érzéketlenebbek az elmaradt nyári karbantartási problémákkal szemben.
Ennek az az oka, hogy az ón-kalcium ötvözésű lemezek áramfelvétele feltöltődéskor
még növekvő hőmérséklet esetén is csökken, szemben a hagyományos akkumulátorokkal,
melyeknél növekedhet.
A feszültségszabályozó ma már az autók többségében hőmérséklet függő szabályozást valósít meg.
Melegben a töltőfeszültség kisebb, hidegben magasabb lehet.
Pl. a 13,7V nyári melegben jó érték, télen -15oC esetén alultöltést okoz.
A hőmérséklettől független szabályzóknak csak abban az esetben van komoly jelentőségük,
amikor az akkumulátor közel állandó hőmérsékleten üzemel vagy nincs a motorral közös hőtérben
(pl. IFA teherautó).
Indítási biztonsága érdekében ellenőriztesse autója töltő és indítórendszerét tél és nyár előtt is.
A kalcium ötvözésű rácslemezek ezzel összefüggő további előnye,
hogy a feltöltődési folyamat végén a töltőárama gyakorlatilag nullához közelít.
A hibrid, öntött lemezes akkumulátorok a nagyobb belső önkisülés és helyi mikroelemek
képződése miatt töltött állapotban is felvesznek több száz mA-t,
idősebb állapotukban akár néhány A-t is. Ez szintén a belső hőmérsékletük növelésére fordítódik.
A korszerű akkumulátorok másik fontos jellemzője az önkisülés alacsony mértéke.
Azon autós társainknak, akik pl. télen nem, vagy csak ritkán használják járművüket,
érdemes alacsony önkisülésű akkumulátort vásárolniuk.
A hagyományosnak tekinthető hibrid akkumulátorok önkisülése típustól függően 3-8 hónap között van,
míg a kalcium ötvözésűeké 16-18 hónap 50%-ig.
Fontos ellenőrizni az autó statikus fogyasztását, amely akkor mérhető, amikor azt gondoljuk,
hogy minden ki van kapcsolva.
Hosszabb állás után komoly meglepetést tud okozni a lassan kiürített, indításképtelenné vált akkumulátor.
Ha 50mA fogyasztást mérünk, akkor számítanunk kell arra, hogy egy 55Ah-s teljesen feltöltött akkumulátor
kb. 20 nap alatt indításképtelenség határára érkezik.
Ennél nagyobb áramfogyasztást már szinte kötelező megkeresni és megszüntetni.
Abban az esetben, ha nem szüntethető meg a kritikus érték feletti fogyasztás,
három dolgot tehetünk:
- levesszük az akkusarut,
- kettős feszültségkorláttal működő automata töltőre kapcsoljuk az akkut folyamatosan,
- kb. kéthetente az akkut feltöltjük.
Nem lehet mellékes az akkumulátorok azon paramétere sem, hogy kiválóan ellenállnak a rezonanciának.
A rezonancia miatt az akkumulátor aktív részei lehullanak a lemezek felületéről csökkentve a kapacitást,
és az akkumulátor alján az iszaptér megtöltésével cellazárlatot okoznak.
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy annak ellenére, hogy akkumulátorunk rendelkezik tasakszeparátorokkal,
a kapacitása mégis csökken.
Ez azzal magyarázható, hogy a tasakszeparátor megakadályozza ugyan az un. iszaposodást,
amely a cellazárlatot eredményezné, azt azonban nem tudja meggátolni, hogy a lemezről
az aktív részecskék a tasak aljára hulljanak, csökkentve ezzel a kapacitást.
Minden rácsot egy különleges védőhártyával vontak be,
amely meggátolja a rácsba hengerelt ólom- ill. ólomdioxid eltávozását.
Az ilyen védőhártyával bevont lemezeket helyezi a tasakszeparátorokba.
Ezáltal az akkumulátor nemcsak a feszültségét őrzi meg hosszabb ideig, hanem a kapacitását is.
Ezen rendkívüli előnye mellett számos más előnye is létezik, melyek mind-mind hozzájárulnak
a hosszú élettartamhoz, és ahhoz, hogy akkumulátorunk tökéletesen karbantartásmentes legyen.
Napjainkban elvileg minden akkumulátor karbantartásmentes.
Ez már nem is számítana különlegességnek.
Vajon a hagyományos akkumulátorok ténylegesen karbantartás-mentesek?
A 'karbantartásmentes' kifejezés az akkumulátorokra vonatkozóan mindennapossá vált.
Tényleg erről van szó?
Valóban minden akkumulátor karbantartásmentes?
Gondoljunk csak bele!
Megvásárolunk egy karbantartásmentes akkumulátort, amelyen van lehetőség az utántöltésre,
és található rajta egy szellőztető szelep, amely azt a célt hivatott szolgálni, hogy ha az akkumulátor
valamilyen oknál fogva túltöltődik, akkor a vízbontás miatt keletkező hidrogén és oxigén gázok
némi savgőz kíséretében savgőz távozni tudjanak.
Ha túl sok víz távozik ily módon, akkor ezt pótolnunk kell.
Ilyenkor kell utántölteni az akkumulátort, igaz, hogy csak évente 1-2-szer,
és ez is nagy könnyebbség a korszerűtlen akkumulátorokhoz képest.
Azt azonban nem mondhatjuk, hogy az akkumulátorunk teljesen karbantartásmentes.
Az autó akkumulátor piacon ma már olyan akkumulátorok is kaphatók az,
melynek saját vízfogyasztása rendkívül alacsony és így utántölteni egyáltalán nem kell.
Van egy speciális membránnal kombinált labirinttömítésű záródugó, amin csak a
3 mikronnál kisebb elemek tudnak távozni, de a savgőz és a párlgás miatt keletkezett vízgőz nem.
Az ón-ólom-kalcium ötvözetnek gyakorlatilag nincsen saját vízfogyasztása, ezért, ha megfelelő
az autónk töltési rendszere, akkor a folyadék utántöltésre semmi szükség nincs.
Mi a helyzet, ha nem jó a töltőrendszer és túltöltjük az akkumulátort?
Ebben az esetben természetesen keletkezik savgőz.
A túlnyomást azonban a hidrogénmolekulák okozzák, ezek viszont annyira aprók,
hogy a labirinttömítésű 3 mikron résméretű membránon el tudnak távozni.
Nem szabad megfeledkeznünk a száraz akkumulátorról sem,
melyeket nem azért nevezünk száraznak, mert nem folyik ki belőlük semmi,
hanem azért mert egyáltalán nem tartalmaznak folyékony elektrolitot.
Az ilyen száraz akkumulátorok egy különleges gyártási folyamattal készülnek.
A tasakszeparátorok üvegszövetből készülnek.
Mostohagyermek a generátor
Azt a tényt már elfogadták az autótulajdonosok, hogy időnként szervizelni kell az autójukat.
Ilyenkor sok mindent ellenőriznek, de a generátor állapotát, nem is beszélve az önindítóról,
még véletlenül sem.
Pedig az évek és a megtett kilométerek során jelentősen kopnak a szénkefék,
zárlat alakulhat ki a tekercsekben.
Ebből kifolyólag egyre kevesebb töltés jut az akkumulátorokra, amely emiatt
folyamatosan alul van töltve, szulfátosodik, és nem éri el a várható élettartamát.
Ezért érdemes az új akkumulátor megvásárlása előtt ellenőriztetni a generátor működését.
Még a legjobb és a legdrágább akkumulátor is idő előtt tönkre fog menni egy olyan autóban,
ahol nem megfelelő a töltési rendszer és az akkumulátor folyamatosan alul vagy túl van töltve.
Tévhitek!!
- Rossz az akkum, nehezen forgatja a motort hidegebb reggeleken, pedig van töltés,
ezt mutatja a műszerfalon lévő kialvó lámpa, ha a motor mégis beindul.
Sajnos a beépített töltésjelző csak azt mutatja, hogy a generátor forgórészén van-e gerjesztés.
Azt azonban nem, hogy az állórészen képződik-e töltőáram és mekkora feszültség mellett.
Ennek pontos érzékelésére vagy digitális multimétert vagy precíziós akkuőrt alkalmazhatunk.
A multiméter használata menet közben körülményes.
Az akkuőr és töltésellenőrző műszer viszont állandóan beépítve nem csak az akkumulátor állapotát,
hanem a töltőrendszer üzem közbeni jellemzőit is biztonságosan mutatja -25oC és 85oC hőmérséklet
tartományban pontosan.
- Ha az indítómotor csak lassan forog, akkor hibás vagy lemerült az akkumulátor.
A nyári melegben észrevehetetlen önindítóhiba a hideg beálltakor felerősödik,
hiszen a nehezebben megforgatható motor mozgatásához lényegesen nagyobb indítóáram szükséges.
Az önindító csapágyhibája, bronzkefe hibája illetve az akkumulátort az indítóval összekötő vezetékek
korróziója legalább olyan sűrűn felelős az indítási nehézségekért, mint maga az akkumulátor.
- Ha akkumulátor csere után az motor könnyen indít, akkor az autó hibátlan.
Ilyen csere után ne aludjunk addig nyugodtan, amíg nem tisztáztuk, mitől vált indítás-képtelenné
az előző akkumulátor.
Lehetséges, hogy a meghibásodott akku csak következménye az autó töltési vagy indítási hibájának.
Szakszerű méréssel, szükség esetén javítással,
lényegesen meghosszabbíthatjuk új akkumulátorunk élettartamát.
16.Akkumulátorokról típus szerint
(Autó indító akkumulátorok)
Rendszeresen ellenőrizz! - típus
Erre a hagyományos savas-ólomakkumulátorra nem lehet alkalmazni
a Hagyomány és minőség reklámszlogent,
mert közel áll az akkumulátor elvi felépítését szemléltető maketthez.
Műanyag házban higított kénsavba merülnek az ólom és ólomdioxid masszát tartalmazó lemezek,
melyeknek felülete kisütéskor (fogyasztó bekapcsolásakor) ólomszulfáttá,
majd feltöltéskor újra ólommá és ólomdioxiddá alakul vissza.
Közben áramot termel, illetve töltéskor áramot fogyaszt, tárol.
Ez a típus ma már nem nevezhető minőségi terméknek, még akkor sem,
ha a lemezek közé PVC szigetelőlemezeket helyeznek a lemezzárlat elkerülésére.
Rendszeres gondozást igényelnek, mivel működésük közben,
különösen nyári melegben folyamatosan távozik belőlük az elektrolitnak a desztillált víz része.
Ez a fokozott gázképződési hajlam és a természetes párolgás miatt van.
Emiatt nyáron legalább 2 hetente, hideg évszakban 3-4 hetente ellenőrizni,
szükség esetén pótolni kell a desztillált vizet és tisztítgatni az akkusarukat.
Próbálj meg lazítani! - típus
Az akkumulátorok e csoportját már egy fokkal fejlettebb, un. gondozásszegény típusok alkotják,
melyek a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen gondozásmentesek.
Ezekben az előzőnél tisztább anyagokból, kisebb antimontartalommal, kalciumötvözéssel
kialakított lemezszerkezet pozitív lemezeit polietilén tasakokba helyezik, kiküszöbölve a
közvetlen lemez és iszapzárlatot.
A gázképződés is sokkal kisebb, vízveszteségük átlagos üzemi viszonyok között
csak néhány év múlva okozhat működési zavart.
Van gyártó, amely a betöltő nyílásokat el is zárja a felhasználó szeme elől, kidobásra ítélve
akár a természetes melegedés okozta elektrolit veszteséget elszenvedő akkumulátort is.
Mások varázsszemmel látják el az akkumulátor 1 celláját, mondván, ezzel ellenőrizni lehet
az akku működőképességét.
A csalódások elkerülése érdekében szükséges megjegyezni,
hogy a varázsszem csak 1 cella állapotát jelzi, a másik 5 közül akár több is lehet kapacitáshiányos
vagy zárlatos, így a zöld fény nem feltétlen jelenti az akku indítóképességét.
Sokan helytelenül ezeket, és minden olyan akkumulátort zselés-nek neveznek,
amelybe nem lehet folyadékot töltögetni.
(Valódi zselés akkut jármű indítására nem használnak.)
Mivel e típus lemezszerkezete legtöbb esetben még öntött rácsokból áll,
lényegesen nem növelhető a hidegindító képességük a tömegükhöz képest.
A hanyagolás kötelező! - típus
Ez a kategória legalább két lényeges újdonságot tartalmaz.
Az egyik, hogy az aktív masszát hordozó ólomrács nem öntött, hanem un. expandált szerkezetű.
Elmaradhatnak az önthetőség miatt adagolt, akkuműködés szempontjából káros adalékok,
így a lemez anyaga rendkívül tiszta ólom.
A másik újdonság, hogy a pozitív lemezeket üvegszövetből készített borítékba zárják,
amely fizikailag teljesen elválasztja a lemezeket egymástól, kiküszöbölve akár a lemez,
akár a fenékzárlatot. Ez a szeparátor itatósként magába szívja, megköti a speciális elektrolitot.
Nincs iszapkihullás, jobb a rázkódással szembeni ellenálló képesség.
Nincs folyadékveszteség, hiszen a felületen képződött gázok az üvegszövetben
újra visszaalakulnak nedvességgé, rekombinálódnak.
Innen származik a gázrekombinációs elnevezés.
Ezeket az akkukat nyomástartó módon le lehet zárni.
Szerkezetüknél fogva lényegesen nagyobb a hidegindító áramuk, ami különösen
téli hideg reggeleken csillaggarázsban tartott diesel autóknál jelent biztonságosabb indítást.
Az ilyen akkumulátorok élettartamuk során semmilyen gondozást nem igényelnek.
Beépítéskor és a tél beállta előtt legfeljebb az autó elektromos rendszerét kell ellenőrizni,
különös tekintettel a töltőrendszer és az indítómotor állapotára.
Néhány zsebünket érintő jó tanács
Miután megismerkedtünk az indító akkumulátor fejlődése során létrejött típusaival,
térjünk vissza az eredeti problémához.
Mi tehát a tennivaló, ha hideg téli reggelen nem akar a motorunk életre kelni?
Ha indítózás közben a motor a szokásos sebességgel pörög, akkor a gyújtás vagy
az üzemanyag ellátó rendszer vizsgálatával kezdjük.
Ha hallhatóan lassabban forog az önindító és a motor is, akkor az akku, a vezetékrendszer
és az önindító vizsgálata vezethet el a hiba okához.
Először is szereljük le, majd tisztítsuk meg az akku kúpjait és a vezetékek csatlakozóit.
Ha az első két kategóriába tartozó akkumulátorunk van, ellenőrizzük az elektrolit szintjét,
szükség esetén pótoljuk a hiányzó desztillált vizet.
Szereljük vissza a csatlakózásokat és indítózzunk.
Ha a lassú forgás továbbra is fennáll, annak eldöntése szükséges, hogy az akku lemerült-e,
esetleg használhatatlan, vagy az önindító hibás?
Ismerősünk jó állapotú, legalább a miénknek megfelelő indítóáramú akkumulátoráról megpróbálhatjuk
a motorunkat beindítani.
Ha sikerült, akkor a töltőrendszerünk vizsgálata következhet.
Ha nem sikerült bebikázni a motort, akkor persze nem lettünk okosabbak, ugyanis további
két hibalehetőséggel kell számolnunk: ismerősünk akkuja megfelel-e a motorunk indításához,
ill. az indítókábel csatlakozásai precízek-e.
Az is előfordulhat, hogy a saját lemerült akkunk szívja le az ismerősünk akkuját.
Ezeket a kételyeket egy feszültségmérő műszerrel zárhatjuk ki.
Ha indítózás közben az akkunk kapocsfeszültsége nem esik 10 V alá,
akkor nem az akku indítóképességén múlik a siker.
Ha ilyen esetben az önindítón 8,5-9 V-nál kisebb értéket mérünk,
az akku és az indító közti vezetékek és csatlakozásaik a vétkesek.
Ha az akku feszültsége 10 V alá esik indítózás közben, további kísérletezés előtt érdemes
az erőforrást feltölteni.
Csak abban az esetben cseréljünk akkumulátort, ha az autónk elektromos rendszere
műszeres méréssel is kifogástalannak bizonyult!
Ne feledje, hogy az akkumulátor olyan, mint az Ön pénztárcája:
bármilyen nagy is (a kapacitása), ha többet vesz ki belőle (fogyasztók)
mint amit beletesz (generátor), előbb-utóbb kiürül!
17.Akkumulátor töltésről, tesztelésről
(Autó indító akkumulátorok)
A téli hideg beköszöntekor gyakran előfordul, hogy indítózás közben
az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be.
A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja, hanem az önindító,
a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is.
Célszerű kideríteni, hogy melyik fődarab a hiba okozója.
Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani.
A további hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel,
hogy az akku pozitív csúcsa és az önindító pozitív csavarja között,
illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel.
Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, tisztítsuk meg,
szükség esetén javítsuk meg a csatlakozásokat. Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg
az önindító áramfelvételét.
Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A),
lényegesen nagyobb, akkor valószínűleg az önindító hibás.
Az indításképtelen akkumulátort vizsgáljuk meg közelebbről!
Szemrevételezéssel kizárhatjuk az esetleges külső sérülést.
Minden további vizsgálat előtt az akkumulátort teljesen fel kell tölteni.
Célszerű feszültségkorlátozott automata töltőt használni, amellyel felügyelet nélkül is elkerülhetjük
az akkut károsító túltöltést.
A 14,4V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1A alá esik.
Az akkumulátor precíz vizsgálatát csak erre alkalmas, speciális mérőműszerekkel lehet elvégezni.
A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas.
Az akkumulátor energia tároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál.
Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított konstans árammal kisüti az akkumulátort
10,5V-ig és közben méri az eltelt időt.
A tényleges kapacitást (Ah) indító akkumulátoroknál 20 órás kisütéssel kell mérni.
Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor névleges (feliratozott) kapacitásának huszadrészével,
A-ban kifejezve, terhelik az akkumulátort 10,5V-ig.
Közben a műszer méri az eltelt időt percben.
A tényleges kapacitásAh=(Kisütőáram x idő)/60 összefüggéssel számítható.
Ez a mérési módszer viszonylag lassú, a napi gyakorlatban nehezen alkalmazható.
Helyette az un. tartalék tárolóképességet érdemes mérni.
A kapacitásmérő műszer erre is alkalmas.
A mérés lényege, hogy bármilyen méretű is legyen az akkumulátor,
minden esetben állandó 25A-al kell a kisütést elvégezni, és szintén percben mérni az időt 10,5V-ig.
Az így kapott perc érték jellemzi az akkumulátort.
Pl. egy hagyományos, síklemezes, folyadékos, 55Ah-s akkunál ez az érték kb. 85 perc.
Egy ugyanolyan méretű, spirálcellás, száraz (gázrekombinációs) akkunál 120 perc.
Gyakorlati szempontból a tartalék tárolóképesség úgy közelíthető meg,
hogy egy átlagos személyautó éjszaka lámpákkal, szokásos fogyasztókkal közel 25A
körüli áramot fogyaszthat.
Elromlott generátor esetén az adott akkumulátor a megadott percig tudja az autót működtetni.
Ha álló motornál fogyasztókat működtetünk, az akkumulátor energia tárolóképességét vesszük igénybe.
E mellett az akkumulátornak van egy másik, talán még fontosabb paramétere: az indítóképessége,
az indítóárama. Jelenleg Magyarországon 4 féle szabvány szerint mért indítóáramokat tüntethetnek fel
az egyes gyártók, igaz, hogy a közös európai ajánlás szerint az EN szabványát érdemes
előnyben részesíteni.
Ennek lényege, hogy a feltöltött akkumulátort 18oC -os hűtőkamrába kell helyezni,
lehűteni, majd 24 órán át hidegen tartani.
Ezután lehet az EN szabványban megadott konstans hidegindító árammal megterhelni 10 másodpercig.
Eközben a telep feszültsége nem eshet 7,5V alá.
A gyakorlatban ezt a mérést is nehéz elvégezni, hiszen komoly hűtési feladat
és hosszú idő is kell hozzá.
A napi használatra alkalmas eljáráshoz konstans áramú akkumulátor teszter kapható,
amely indítóképességet és tartalék tárolóképességet is precízen tud mérni.
Ez a mikroprocesszor vezérelt, digitális mérőeszköz teljes képet tud alkotni az akkumulátor állapotáról.
Szemben a csak durva akku hibák kimutatására (cellazárlat, szakadás, lemerültség) alkalmas,
1 ellenállással működő terhelővillával, ez a műszer 2% pontossággal megméri
az akku szükséges paramétereit.
Gombnyomásra beállítható terhelőárama 5 és 420A között tetszőlegesen változtatható.
(Forgalomban van már a 850A áramú készülék is!)
A berendezés belső hővédelemmel és önellenőrző áramkörökkel van ellátva.
Segítségével az autóba épített generátor tesztelése is elvégezhető, a vezetékrendszer megbontása nélkül.
Egy ebédidőnyi idő alatt teljes biztonsággal minősíthetők akkumulátorok, kicsik és nagyok egyaránt.
Ezeket a mérőeszközöket megfelelő interfész segítségével számítógépre lehet kötni
és akár grafikusan értelmezhető kiértékeléshez juthatunk.
18.Szulfátosodás
(Autó indító akkumulátorok - CTEK)
Amikor az akkumulátor lemerül, az ólomszulfát kikristályosodik, és ha nem töltjük fel mielőbb,
ezeknek a kristályoknak a megnövekedése miatt az akkumulátor veszít kapacitásából.
Ha az akkumulátort nem szulfátmentesítjük, az ólomszulfát kristályok lerakódnak a lemezekre,
így az akkumulátor veszít teljesítményéből,és idő előtt használhatatlanná válik.
SZULFÁTMENTESÍTÉS
A CTEK töltői szulfátmentesítik az akkumulátor lemezeit a lerakódott ólomkristályok feloldásával.
A szulfátmentesítés után az akkumulátor visszanyeri részleges vagy eredeti kapacitását.
KISZÁRADÁS
Ha az akkumulátort túl magas elektromos feszültséggel töltjük, a feszültség hatására beindul a vízbontás,
ezáltal a sav túlsűrűsödik,az akkumulátorlemezek felső része kiszárad,
ami helyrehozhatatlan károsodást okoz, és az akkumulátor tönkremeneteléhez vezet.
Gyengébb technológiájú töltők használata felgyorsítja az akkumulátor kiszáradását,
és azok könnyen túltöltődhetnek, ezek használata a keletkező durranógáz miatt
fokozottan robbanásveszélyes!!!
A CTEK töltők az akkumulátor állapotának legmegfelelőbb maximális töltőárammal
és minimális folyadékveszteséggel töltenek, automatikusan csökkentik az áramerősséget,
hogy elkerüljék a túltöltést.
SAVRÉTEGZŐDÉS
Ha a Ca/Ca ötvözetű akkumulátorok 40-50% alatti szintre merülnek,savrétegződés indul meg,
ami azt jelenti, hogy a savból a víz kiválik és különálló réteget alkot.
Ez az akkumulátor kapacitásának csökkenéséhez és gyors élettartam rövidüléshez vezet.
A CTEK Recondicionáló funkciója speciálisan arra lett kifejlesztve,hogy megszüntesse a savlerakódást
és a savrétegződést, és ezzel az akkumulátor visszanyerje eredeti kapacitását és
meghosszabbítsa élettartamát.
A CTEK Recondicionáló funkciója kiegyenlíti az akkumulátor savat,
így az akkumulátorban helyreáll a savsűrűség, ez pedig lehetővé teszi,
hogy az akkumulátor felfrissüljön, visszanyerje töltési kapacitását,és megnövelje élettartamát.
2015. január 01.
